Oktatással egy zöld jövőért
2022. szeptember 30.
Oktatással egy zöld jövőért
A civilizáció térnyerésével, az iparosítás és az urbanizáció felgyorsulásával a múlt század végére súlyos környezetvédelmi problémákkal kellett szembesülnie az emberiségnek. Lehetetlen volna felsorolni azokat a bolygónkat veszélyeztető jelenségeket, melyekkel most, a harmadik évezred hajnalán nap nap után meg kell küzdenünk. Elég, ha csak a klímaváltozásra, a felelőtlen hulladékgazdálkodásra, a fosszilis energiakészletek csökkenésére, az aggasztó méreteket öltő erdőirtásra, a levegő- és vízszennyezésre, az intenzív mezőgazdálkodás következtében fellépő eróziós és deflációs hatásokra, vagy a fokozódó károsanyag-kibocsátásra gondolunk. Ezeket tovább tetézi a túlnépesedés és az éhínség. Vitathatatlan, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, ha meg akarjuk menteni a Földet! Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, közös felelősségvállalásra és fellépésre van szükség. A törekvéseink elérése érdekében alapkövetelmény, hogy felismerjük a különféle rizikófaktorokat, és az életvitelünk megváltoztatásával tevőlegesen hozzájáruljunk a kollektív célok megvalósításához.
Ennek a globális szemléletváltozás a fundamentuma, amihez az úgynevezett környezeti nevelés nélkülözhetetlen. Azoknak a szakembereknek – biológusoknak, ökológusoknak – a segítségével, akik felelősséget éreznek a jövő iránt, illetőleg azoknak a projekteknek, akcióknak, mozgalmaknak a közreműködésével, melyeket a társadalom civil szervezetei és tagjai kezdeményeznek, hatékonyabbá lehet tenni ezt a munkát. A környezeti nevelést a gyerekeknél kell elkezdeni. Ezért jók azok az előadások, szakkörök, erdei iskolai bemutatók, melyek felhívják a figyelmet a gondokra, egyúttal megoldási alternatívákat kínálnak. Nyilvánvalóan szükséges a felnőttek részére is efféle programok megtartása, hiszen mindenkinek át kell látnia azt a rendszert, amiben mindannyiunknak megvan a maga szerepe. Egyértelmű, hogy egyik pillanatról a másikra nem fog megváltozni a világ, de lépésről lépésre, következetes és tudatos „érzékenyítéssel”, illetve ismeretterjesztéssel, észszerűen felépített kommunikációs stratégiával sikerülhet a hozzáállást helyes irányba terelni. Ahhoz, hogy minél szélesebb körben tudjuk képviselni a természetvédelem ügyét, többféle tematikai és módszertani „csomagot” állítottunk össze. Olyanokat, melyek illeszkednek az életkori sajátosságokhoz: az óvodásoknak játékos és interaktív formában, az általános iskolásoknak terepi foglalkozások keretében, a fiatalok számára a közösségi médián keresztül, a felnőtteknek pedig komplexebb edukációs rendezvények lebonyolításával. Az eddigi tapasztalatok mindenképpen igazolják, hogy jó úton haladunk. A fenntarthatóság eszmeiségét erősítő célprogramjaink mottója mi más lehetne, mint az a David Browertől származó idézet, amely szerint „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.
