A gyönyörű Bakony
2021. április 19.
Mit rejt a Bakonyvidék?
Magyarországon számos csodálatos hegység található. Mai cikkünkben a Bakonyról lesz szó, ismerjük meg ezt a szép régiót és nézzük meg mennyi mindent kínál ez a terület, kalandos kirándulások, lélegzetelállító kilátások, legendás barlangok és sok más.
Földrajzi elhelyezkedés
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Főképp triász és jura időszakból származó tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. A hegység jelenlegi formája a harmadidőszakban, mintegy 45 millió éve kezdődően alakulhatott ki. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy, 709 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, melyen keresztülhalad az Országos Kéktúra (OKT) útvonala is. Tömbje messziről is könnyen felismerhető, mivel a tetején áll a „gomba”, egy piros-fehér színű radar, amelyet 1976-ban építettek a polgári légiirányítás számára. A radar mellett áll a háromszintes, faszerkezetes Vajda Péter kilátó, melyet 1920-ban építettek. A kilátóból tiszta idő esetén a Balaton, a Tapolcai-medence tanúhegyei, Győr és Székesfehérvár is jól látható.
Állatvilág a Bakonyban
A hegység elhelyezkedése, domborzati és mikró klimatikus viszonyai, valamint élőhelyeinek mozaikos felépítése miatt az állatvilágában sok érdekességet találunk. A becslések szerint a kb. 32 ezres magyar faunából 15-25 ezer faj fordulhat itt elő. A hegység déli részén, az Öreg-Bakonyban, magashegységi fajok találhatók, amelyek a kis távolságok és a mozaikos élőhelyek miatt sokszor keverednek. Ennek a sokszínűségnek köszönheti a bakonyi ökoszisztéma a stabilitását. A tanyavilágot körülölelő bükkerdőkben, az öreg, korhadó fákhoz sok ízeltlábú kötődik, mint például a védett havasi cincér, a nagy szarvasbogár, a kis szarvasbogár és a ritka tülkös szarvasbogár. A terület madárvilága igen gazdag, eddigi kutatások szerint a Bakony területén több mint 200 faj fordul elő. A nagy összefüggő erdőségnek köszönhetően az emlősfaunája is változatos. A nagyvadfajok közül találkozhatunk itt vaddisznóval, őzzel és gímszarvassal. Az erdő eldugottabb részén remek élőhelyre talált a félénk vadmacska, míg az elhagyatott tanyavilág épületei jó rejtekhelyet biztosítanak a különböző pelefajoknak.
természeti kincsek
cuha szurdok
Számos természeti kincse közül három mindenféleképpen említésre érdemes. A Vinye és Porva-Csesznek vasútállomás között húzódó Cuha-szurdok, a Bakony legnépszerűbb kirándulóhelyei közé tartozik. Hétvégente rengeteg túrázó keresi fel a hangulatos patakvölgyet, így Vinyén remek kirándulóközpont létesült, büfékkel és éttermekkel. A másik, kissé zordabb látnivaló, a Csárdahegyi Őskarszt, mely egy hat hektáros terület Úrkút határában. A világon egyedülálló képződmény sziklakatlanában, a mangánérc kitermelésével feltárultak a jura kori, 100 millió éves eredeti formák, őskarszt sziklafalak. Ennek felfedezését egy hat állomásból álló tanösvény segíti, mintegy egy kilométer hosszan, a töbör peremén haladva.
gyilkos-tó
A Hurbertlaki-, vagy másnéven Gyilkos-tó, nevét az erdélyi Gyilkos-tó után kapta. Hasonlóságuk alapja többek között a víz tükrét megtörő, kiálló facsonkok látványa. Azonban míg a névadó tó földcsuszamlás útján keletkezett, a bakonyi kistestvére mesterségesen felduzzasztva, eredetileg egy vaditatónak készült, a sajnálatos módon tűzvész következtében leégett Eszterházy gróf hubertlaki vadászkastélya szomszédságában.
barlangok
Karsztos formáinak köszönhetően a Bakony bővelkedik barlangokban is, összesen 15 fokozottan védett üreg található a vidéken. Így az Odvaskői-barlang, melynek széles 3,5 méter magas és hét méter széles bejárata a Kőris-hegy lábánál nyílik. Bárki számára szabadon látogatható, belső fülkéje a denevérek téli szálláshelyeként szolgál.
Bodajk és Fehérvárcsurgó között található, kedvelt kirándulóhely a Gaja-szurdok, melynek északi oldalában helyezkedik el Sobri Jóska barlangja. A 30 méter magas sziklapárkányon nehezen megközelíthető képződményhez rengeteg mendemonda köthető, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a hírhedt-híres, névadó betyár valaha is járt volna itt. A rejtek elhelyezkedése és nehéz megközelíthetősége azonban jó alapot szolgáltat a történeteknek.
A Bakonyi Bauxitbányák vállalat a hegység számos pontján végzett feltáró munkálatokat, nagyrészt a nyugalmi karsztvízszint alatt, úgynevezett vízkiemeléses technológiával. Ezt később teljesen leállították, ugyanis egyes szakemberek szerint ez a módszer veszélyeztette Hévíz gyógyvizét, de sem ezt, sem ennek ellenkezőjét nem bizonyították egyértelműen.
Végül, a turizmus szempontjából jelentős festői faluról, Bakonybélről sem szabad megfeledkeznünk. A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. A központban található a Szent Mauríciusz Monostort pár éve teljesen felújították. Az udvaron egy hangulatos kert és egy gyógynövényes bolt is várja a látogatókat. Szintén a központban találjuk a Pannon Csillagdát. Az itt mért nagyon alacsony fényszennyezési értékeknek köszönhetően a település kiváló helyszín a csillagos égbolt szerelmesei számára. A látogatóközpontban helyet kapott egy csillagásztörténeti kiállítás, digitális planetárium, távcsőpark és egy 3D marsmozi (a Mars meghódításáról szóló 3D filmvetítéssel). A falu utolsó házait, dél felől elhagyva található a festménybe illő Szentkút, vagy más néven Borostyán-kút. A hangulatos kápolna, a kis tó partján kedvelt kiránduló és zarándokhelyszín.
bori bianka, szerző
betyárok kedvence
A sűrű erdőséget, egykoron a betyárok is kedvelték. itt bujkált a pandúrok elől hosszú ideig a híres savanyú jóska, és a még nála is népszerűbb, valóságos parasztadónisszá vált sobri jóska is.
Savanyú vagy Savanyó Jóska néven hírhedtté vált bakonyi betyár birka lopást követően vált törvénykívülivé. Elsősorban kisnemeseket, módos parasztgazdákat, falusi kereskedőket, tehetősebb iparosokat rabolt ki bandájával. Az 1880-as évekre az ország legkeresettebb betyárjává vált. Sok vidéken feltűnt és a nyelvekkel is elboldogult, jól beszélte mind a magyar, mind az akkoriban tótnak nevezett szlovák nyelvet, és németül is megtanult élete során. Magyarul és németül írni és olvasni is tudott. A hatóságok évekig tehetetlenek voltak ellene, Savanyó és számkivetett cimborái sikeresen bujkáltak a Bakony sűrűjében. Alacsony termete (mindössze 159 centiméter magas volt) sokszor segítette abban, hogy el tudott rejtőzni a Bakony legkisebb sziklahasadékaiban is.
Sobri Jóska a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bujkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté. Az egykori, ellene kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú” legény volt. Sobrit és öt társát 1837. február 17-én kerítették be Somogy és Tolna vármegye határán, Lápafőnél. Itt szabályszerű ütközet alakult ki, a sarokba szorított betyárok bátran védekeztek, még sebesülten sem adták meg magukat. Sobri folyamatosan tüzelt a 30-35 katonára, akik végül mégis a közelébe férkőztek, és egy tiszt lándzsával rontott rá. A betyár célba vette, de amikor rádöbbent, hogy körül van véve, a fegyvert maga ellen fordította, és szíven lőtte magát. Az ezt követő zűrzavarban a még életben lévő társai közül néhánynak sikerült kereket oldania. Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárnak tartják. Nevezetessége amiatt is nagy teljesítmény, hogy Rózsa 65 évet élt, és bár ült börtönben is, de lényegesen hosszabb idő alatt szerezte kétes hírnevét. Ezzel szemben Sobri korai halála miatt mindösszesen pár évi betyárkodásának eredményeként vált országszerte ismertté. Sobri körül valóságos kultusz alakult ki, mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Még halála után ötven évvel is arról beszéltek, hogy nem halt meg, hanem elmenekült és új életet kezdett valahol.
