Börzsöny körtúra

2021. június 02.

Börzsöny körtúra Kemencéről

Magyarországon számos csodálatos hegység található. Mai cikkünkben a Bianka mesél a börzönyi körtúráról. Mely egy közepes nehézségü körtúra csodálatos kilátást nyújtó 17 km-es túra.

Túránk kiindulópontjának a kemencei kisvasút végállomása melletti parkolót választottuk. Ha valaki a korábbi cikkünkben (Biai-hegyek körtúra) említett GeoGo alkalmazással szeretné teljesíteni a kört, itt tudja elindítani az applikációt, a kapott kóddal. A csekkolást követően, a piros sáv jelzésen haladtunk tovább, majd a kisvasút, jelenleg felújítás alatt álló sínpályáját elhagyva, megkezdtük az emelkedést a Jancsi-hegy felé. A különleges vulkáni formákat rejtő gerincút, a Börzsöny egyik leglenyűgözőbb panorámáját nyújtja. A legmagasabb pontot, a Csóványost leszámítva csak innen tudjuk megcsodálni az egykori szupervulkán nyomvonalát, ami egy kicsit ellipszis alakú és méreteiben 3,7-5,5 kilométer átmérőjű, közel 300 méter mély. Pereme szabad szemmel is jól lekövethető, szemben a Nagy Hideg-hegy, Csóványos, Magosfa, Miklós-tető hegyvonulata, a lábunk alatt pedig a Jancsi-hegy, Hollókő, Kövirózsás, Várbükk sziklataréja, középen pedig a beszakadt vulkáni kráter vízgyűjtője, túránk másik célpontja a Fekete-völgy. Bár számos alkalommal volt szerencsém megcsodálni ezt a látványt, mindig lenyűgöz, egyszerűen nem lehet betelni annak szépségével és vadságával. Elképesztő a természet ereje, ahogyan hegységek képét formálja meg az évmilliók alatt.

Hollókő
Jancsi-hegy felé vezető út

Hollókőn a csúcskönyvet ismét a megszokott helyén találtuk, és bár a szél és a szemerkélő eső hajtott minket tovább, újra megfogadtam, hogy egyszer majd ráérősen kiülök az egyik kőre és csak merengek a kilátásban. A Kövirózsást elhagyva, az utolsó meredély, a történelmi jelentőségű Salgóvár következett. Történetéről nagyon kevés okleveles adat szól és a régészeti feltárás is várat még magára. A várat a vidéket uraló Hontpázmány nemzetség tagjai emeltették birtokközpontként az 1241–1242-es tatárjárás utáni korszakban. Az építmény pusztulását későbbi földesura, Salgói Miklós törvénysértő magatartása okozta, akinek 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király előtt kellett felelnie a tetteiért. A királyi tanács bűnösnek találta hamispénz-verésben, valamint Garai János báró feleségével, Hedviggel folytatott házasságtörésben, ezért örökös száműzetésre ítélték. Négy vára közül kettőt, Salgót és Benevárat a földig romboltatták. A kirendelt mesteremberek lebontották a falait, egyes részét egyben gurították le a meredek hegyoldalon, ezért mára elég nehezen kivehető az alakja, így az avatatlan szem egyszerű sziklának is nézheti azt.

A Várbükk alatt érdemes egy rövid kitérőt tenni, ahol elválik a piros sáv és a piros kereszt egymástól, a Várkúti vagy másnéven Bagolyvár vadászházhoz. A mesébe illő kunyhóhoz napjainkban már nem vezet jelzett út, bár a környező fákon még fellelhetők az egykori festések nyomai. A Kemencei Erdészet szerencsére gondját viseli az építménynek, így hangulatos szállásként szolgál a vadászvendégeik számára. Valljuk be, azért innen hallgatni az egymásnak felelgető szarvasbikákat ősszel irigylésre méltó, varázslatos pillanat lehet.

Bagolyvár

A rövid álmodozásból, hogy milyen is lenne egy éjszakát eltölteni a vadászkunyhóban, visszazökkenve folytattuk utunkat a piros kereszt, majd balra kanyarodva a kék sáv jelzésen. Jó hír, hogy innentől már nem várható újabb kaptató, hiszen a vadregényes Fekete-völgyben végig lefelé, illetve egyenesen vezet az utunk.

A Natura 2000-es besorolású, védett Fekete-völgy varázsát egyértelműen az elmosott kisvasút-sínpálya adja.

Fekete völgy vasút sínek

A Kemence környéki, egykor több mint félszáz kilométernyi vasúthálózatot 1913-ban kezdték el építeni. Bár mára a kisvasutak egyfajta turista látványosságnak számítanak, akkoriban nem kirándulni vágyókat, hanem fát és faszenet szállítottak a csillék, melynek emlékét az olyan elnevezések őrzik, mint a völgy bejáratánál található Hamuház.

Hamuház

A Trianoni Békediktátum azonban a börzsönyi kisvasutak halálos ítéletét is aláírta, hiszen a Felvidéki vonallal való összeköttetés megszűnt, ezáltal jelentőségük is odalett. Így a természetnek már csak egy lépés volt visszafoglalni a területet, ami be is következett 1995 áprilisában. A hirtelen lezúduló esőzés felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, alámosva a már amúgy is évek óta gondozatlan pályaszakaszt. A hatalmas erővel zubogó áradat hidakat söpört el, támfalakat döntött össze, nagy mennyiségű hordalékot hagyva maga után. A csapások azonban nem értek véget. Az árvizet 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. A hidak közül összesen kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya jelenleg is helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. A Vilati Üdülő és a Hamuház közti szakasz, illetve az attól felfelé, a Halyagos turistaház irányába tartó nyomvonal helyreállítása gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás. Amit igazából, mi Börzsönyt szeretők nem is bánunk annyira, hiszen a szurdok szépségét éppen ez a különleges hangulat adja, ahogyan a sínek a patakmeder habjaiba vesznek. A vonal újra építése rengeteg földmunkával járna, ami megbolygatná az itteni gazdag állatvilágot (esőzéskor szalamandrák százaival is találkozhatunk) és végérvényesen átformálná a táj képét. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy azért a kisvasút szerelmeseinek sincs oka szomorkodni, hiszen 2000-ben a Vilati Üdülőig (vagy új nevén Fekete-völgyi Panzióig) terjedő, főleg a házak között haladó szakaszt, a lelkes önkéntesek megmentették a pusztulástól, így a kisvonat újra turisták százait fuvarozhatja ezen, a megközelítőleg négy kilométeren a hegység belseje felé.

Túránk levégén még némi betonút következett, amin visszajutottunk a parkolóba. Attól azonban nem kell félni, hogy unalmas lenne ez a pár kilométer, mivel érinti az Erdészeti emlékmű kő obeliszkjeit, a híres Kövirózsa panziót és a kemencei strandot is. A kőtömbre vésett Áprily Lajos vers sorai szívünkig érnek, és egy főhajtással tisztelgünk azok előtt az erdészek, famunkások, vadászok előtt, akik a Börzsöny-erdőért éltek és haltak…

Bori Bianka, szerző

TÚRA RÉSZLETEK

Túra kiinduló pontja és vége: Kemence kisvasút múzeum

Táv: 17,2 km

Szint: 573 méter

Idő: 6 óra

Túra jellege: körtúra