Az erdők jövője:
mindent tönkretesz az ember?
2021. január 26.
Az erdők jövője
Égig érő fák, élőlények sokasága és semmihez sem fogható nyugalom: ezt kapjuk, ha túrázni, kirándulni indulunk az erdőbe. De vajon elég csak szeretni a természetet? Az ökológiai rendszerek, így az erdők, sajátos jellemzője, hogy a környezet változásaira, „jeleire” meghatározott módon „válaszolnak”. Mindezt pedig nagy ütemben gyorsítja a klímaváltozás. Képesek lesznek „megküzdeni” velünk az erdők?
Az ember jelenléte és fejlődése az ökológiai rendszerek megváltozásához vezetett. Az utóbbi pár száz évben ennek sebessége megsokszorozódott, ami az erdőkre is komoly hatással volt. Hogyan alakult ki ez a változás? Miként birkóznak meg ezzel az erdők?
Mit tettünk az erdőkkel?
A neolitikus forradalom után az erdők nagyarányú kitermelése, az erdőterületek mezőgazdasági kultúrákká alakítása, igen jelentősen befolyásolta a flóra és a fauna összetételét, állapotát. Ehhez kísértetiesen hasonló manapság az édesvíz-készletek túlhasználása, a sivatagosodás, a korallzátonyok és a mangrove erdők eltűnése…
Napjainkban a környezeti változások a harmadik világ országaiban igen drasztikusak, ráadásul hatalmas területeket érintenek. A szárazföldi ökológiai rendszerek közül az egykori természetes társulások jórészén ma már intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A fejlett világban a mezőgazdasági területek ilyen módon való növelése lelassult, hiszen ami művelésre alkalmas volt, azt már korábban felszántották. Sőt, a mérsékelt égöv sok országában a mezőgazdasági termelés gazdaságossági elvárásait nem teljesítő földeket újra erdősítik. A tundrán és az azt környező boreális – sarkvidéki – erdőkben szerencsére a változás nem következett be, de előjelei sajnos már mutatkoznak, a klímaváltozás hatásai azonban ott is megjelentek.
Mi az erdők szerepe?
A Föld erdei ökoszisztémáit a fák uralják, ezekből fűrészáru, tűzifa vagy egyéb haszonfa lesz. A napjainkban alkalmazott gyakorlat szerint ezeket az erdőket Európában a véghasználatot követően újra telepítik. Globális szinten ugyanakkor a vegyesállományú természetes erdőterületek az elmúlt háromszáz év alatt megfeleződtek! Ennek eredményeként az erdők a világ 25 országában teljesen eltűntek, további 29 országban pedig 90 százalékban kipusztultak. Ez azért is aggályos, mert az erdőknek – a széndioxid megkötésén és az oxigén kibocsátásán túl – igen fontos vízmegtartó szerepük van! Azaz lenne…
1990-2000 között a mérsékelt égövben évente megközelítőleg 3 millió hektár erdőt telepítettek újra, az elmúlt húsz évben viszont a trópusi égövben évi 12 millió hektáron számolták fel az erdőket. Az új telepítésű erdők oxigén termelése minimum egy évtized alatt közelíti meg az öregebb erdők oxigén kibocsátását, de biológiai sokféleségükben szinte sohasem érik utol azokat. A nagymérvű telepítés tehát önmagában üdvözlendő tevékenység, ám ökológiai értelemben önmagában kevés…
Mit tehet az ember?
Hogyan tovább? – tehetnénk fel a kérdést. Mi tagadás, a kilátásaink nem túlságosan rózsásak…
A széndioxid egyik hatása az üvegházhatás erősödése, melynek révén a talaj hősugárzása a világűr felé csökken, vagyis éjjelente a földfelszín nem hűl le a korábbi évszázadokban megszokott mértékben. A Föld légköre így lassan melegszik, melynek sok, az életre káros következménye lesz. Egyebek mellett a sarkvidéki jég olvadása, a sivatagok terjeszkedése, és a csapadék mennyiségének csökkenése. Ezek hatására még meg nem becsülhető időn belül a Szahara kialakulásához hasonló folyamatok várhatók Európában. Nem is gondolnánk, de tizenöt-húszezer éve még erdős sztyepp volt!
Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne következzen be egy ilyen átalakulás? Az ember a veszély felismerésével általában megtalálta a megoldást, ilyen lehet az űrtechnikából földi alkalmazásra átvett energiatermelő napelemek, a szél energiájának kinyerése, a nukleáris erőművek létesítése. Ezek fokozatosan fel kell, hogy váltsák a fa- vagy széntüzelésű erőműveket, ami által a széndioxid-kibocsátás csökkenthető. A víztakarékos életmód és a szennyvíz visszaforgatása, újra hasznosítása, a korlátozott körülmények között történő élelmiszertermelés ugyancsak elengedhetetlen része a tennivalóknak. Ezt összefoglaló néven környezettudatosságnak nevezzük…
Első körben a széndioxid kibocsátás drasztikus visszafogása, és a takarékos vízfelhasználás lehet a túlélés záloga. A többi megoldást a gyerekeink fogják megtalálni, mert erre az élet rákényszeríti majd őket. A Bibliában Noé magát, családját és az állatokat is megmentette az özönvíztől. Hasonlóképp kellene cselekednünk nekünk is. Közös érdekünk, hogy az állatokat és azok élőhelyét is megmentsük!
Pechtol Szabolcs, alapító
A szerzőről
Pechtol Szabolcs
Családom generációk óta hivatásszerűen foglalkozik a vadgazdálkodással. Nem volt kérdés számomra sem, hogy a munkám a természettel fog összekötni. Tanulmányaimat a gödöllői Szent István Egyetemen agrármérnök szakon végeztem.
2007-ben szereztem diplomát vadgazdálkodás szakirányon. Emellett tanfolyamvezetője vagyok a Fejér megyében szervezett vadászvizsgára felkészítő tanfolyamainknak és 2009-től előadója a budapesti és vidéki kurzusainknak.
