„Gázos” kérdések: miért okoznak problémát a fosszilis energiahordozók?
2021. január 30.
"gázos "kérdések
A kényelem mindenekfelett: bepattanni az autóba, felszállni a repülőgépre ma már abszolút nem luxus, hanem a hétköznapok része. Azonban az általuk okozott változások jelentősek, hiszen mindennél komolyabb hatással vannak az ökológiai rendszerekre.
Az utazás, a mezőgazdaság elképesztő térnyerése okozza a legnagyobb problémát. Bele sem gondolunk, hiszen egy autó nem okozhat gondot: a számok azonban nem hazudnak. Az erdőkben, vizes élőhelyeken, és a fajok változásaiban okozott felborulás után nézzük meg, mit okoznak a fosszilis energiahordozók.
Széndioxid a légkörben
Az egyik legjelentősebb környezeti problémát a fosszilis energiahordozók túlhasználata jelenti. Az elmúlt évszázadokban a Föld kérgében található kőszén, kőolaj és földgáz jelentős részét energetikai célból elégették és széndioxid formájában a légkörbe juttatták. Ez a folyamat a gépkocsik és a repülés elterjedésével csak felgyorsult. A légkörbe juttatott széndioxid kisebb részét az erdők megkötötték ugyan, de a megmaradó többlet miatt a széndioxid szint folyamatosan emelkedik.
A számok nyelvére lefordítva ez annyit tesz, hogy az elmúlt kétszáz évben a légköri széndioxid mennyisége 34 százalékkal növekedett. Ennek igen jelentős hatása van a földi ökológiai rendszerekre. A széndioxid szintemelkedésében jelentős szerepe van még az erdőírtásoknak és a mezőgazdasági művelésmód változásainak is, hiszen a szántóterületek lényegesen kevesebb széndioxidot kötnek meg, mint az erdők.
Hatalmas változásokat okoz a mezőgazdaság
Az intenzív mezőgazdálkodás a nitrogénciklust is megváltoztatta: 1890 és 1990 között 10-szeresére emelkedett a nitrogénműtrágya felhasználása. Márpedig a földi légkörbe jutó, felszabaduló ammónia egyik forrása pontosan a műtrágyázás. A foszfortartalmú műtrágyák felhasználása 1960 és 1990 között megháromszorozódott, elsősorban emiatt a talajban a foszfor feldúsul. Ennek a jelenségnek a következményeit nevezzük eutrofizációnak.
A termőföldekre kijuttatott műtrágyák 50 százaléka sajnos nem épül be a növényekbe, hanem idővel a felszín alatti, illetőleg felszíni vizekbe jut. Ott jelentős változásokat, például algázosdást indít el. A víz emiatt oxigénszegény lesz, ami halpusztuláshoz vezet. Ez a műholdas felvételeken jól nyomon követhető.
Pechtol Szabolcs, alapító
Holnapután
Az ökológiai rendszer minden változása szükségszerűen az ott élő szervezetekre is hat. Ez a folyamat – bátran kijelenthetjük – a „holnaputáni” természetjárásunk lehetőségét veszélyezteti Vagyis az unokáink, dédunokáink már biztosan nem élhetnek majd át a miénkéhez hasonló élményeket! Hacsak nem teszünk valamit…